Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelési lehetőségek
Mi az elülső keresztszalag (ACL)?
A térdízületet négy fő szalag stabilizálja: a belső és külső oldalszalag, valamint az elülső (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL). Ezek közül az ACL a legfontosabb stabilizátor, amely:
- megakadályozza a sípcsont előrecsúszását a combcsonthoz képest,
- védi a térdet a csavaró mozdulatoknál,
- biztosítja a sportmozgások közbeni kontrollt.
Az ACL sérülése a leggyakoribb térdszalag-sérülés, amely nemcsak sportolóknál, hanem hétköznapi aktivitás során is előfordulhat – például rossz lépés, esés vagy közlekedési baleset következtében.
Hogyan sérül meg az ACL?
A legtöbb esetben az ACL-szakadás kontaktus nélküli sérülés, azaz nem ütközés okozza, hanem egy rossz mozdulat:
- hirtelen irányváltás futás közben,
- hirtelen fékezés, megállás,
- ugrás utáni rossz talajfogás,
- térd túlfeszítése,
- ritkábban közvetlen ütés (pl. ütközés sportban, baleset).
A sérülés gyakran egy pattanó hanggal és azonnali fájdalommal jár. Nem ritka, hogy az ACL-szakadás meniscus sérüléssel vagy más szalagsérüléssel együtt jelentkezik.
Kiket érint leggyakrabban?
- Sportolók: főként labdajátékokban (foci, kézilabda, kosárlabda, tenisz) és síelésnél.
- Fiatal, aktív felnőttek: 15–35 éves korosztályban a leggyakoribb.
- Nők: 2–8-szor nagyobb kockázat, anatómiai (szélesebb medence, kisebb szalagvastagság) és hormonális tényezők miatt.
- Amatőr sportolók: a helytelen edzés-technika, rossz cipő, nem megfelelő bemelegítés növeli a rizikót.
Tünetek: honnan tudhatom, hogy ACL-sérülésem van?
Az ACL-szakadás jellegzetes tünetekkel jár:
- Pattanó hang a sérülés pillanatában – sok beteg ezt pontosan fel tudja idézni.
- Hirtelen, erős fájdalom a térdben.
- Azonnali duzzanat (ízületi bevérzés – hemarthros), jellemzően néhány órán belül.
- Instabilitásérzés: a beteg úgy érzi, hogy „kicsúszik” a térde, különösen futásnál, fordulásnál.
- Mozgásbeszűkülés: a térd hajlítása és nyújtása nehezített.
- Járásképtelenség a sérülést követő első napokban.
Krónikus következmények, ha nem kezelik:
- visszatérő instabilitás,
- meniscus- és porckárosodás,
- korai térdízületi arthrosis.
Diagnózis: hogyan állapítják meg az ACL sérülést?
1. Kórelőzmény
Az orvos kikérdezi a sérülés mechanizmusát – tipikus a hirtelen irányváltás, pattanó hang, azonnali duzzanat.
2. Fizikális vizsgálat
- Lachman-teszt – a legérzékenyebb; a sípcsont előrecsúszását vizsgálja.
- Elülső fiók-teszt – hasonló, de kevésbé megbízható.
- Pivot-shift teszt – a rotációs instabilitást mutatja.
3. Képalkotás
- Röntgen: kizárja a csontsérülést.
- MRI: az arany standard, pontosan ábrázolja az ACL szakadását és az esetleges társuló meniscus- vagy porcérintettséget.
4. Artroszkópia
Ha bizonytalan a diagnózis, artroszkópos vizsgálattal közvetlenül látható a sérülés – és azonnal kezelhető is.
Kezelési lehetőségek
Az ACL-sérülés kezelése függ:
- a beteg életkorától,
- aktivitási szintjétől,
- a sérülés súlyosságától,
- társuló sérülésektől (meniscus, oldalszalag).
Konzervatív kezelés
Javasolt:
- idősebb, kevésbé aktív betegeknél,
- ha nincs jelentős instabilitás.
Módszerek:
- jegelés, pihentetés, térdrögzítő,
- fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek,
- gyógytorna: quadriceps és hamstring erősítése, egyensúlyfejlesztés, propriocepciós tréning.
Hátránya: a térd instabil maradhat, és nő a porckárosodás kockázata.
Sebészi kezelés
ACL-rekonstrukció a leggyakoribb módszer:
- a sérült szalagot saját ínnal (autograft) vagy donorból származó ínnal (allograft) pótolják,
- leggyakrabban használt graftok: patella-ín vagy hamstring-ín.
- a műtét artroszkópos technikával történik, kis metszéseken keresztül.
Indikáció:
- fiatal, aktív betegek,
- sportolók,
- krónikus instabilitást okozó sérülés.
Rehabilitáció és felépülés
Az ACL-sérülés utáni rehabilitáció kulcsfontosságú, műtéti és konzervatív kezelés után egyaránt.
Korai szakasz (0–2 hét)
- jegelés, duzzanatcsökkentés, fájdalomkontroll,
- óvatos mozgásgyakorlatok a merevség elkerülésére.
Középső szakasz (2–12 hét)
- teljes mozgástartomány visszanyerése,
- quadriceps és hamstring erősítés,
- egyensúly- és koordinációs gyakorlatok.
Késői szakasz (3–6 hónap)
- futás, ugrás, sport-specifikus edzés.
Visszatérés a sporthoz:
- általában 6–9 hónap után, de versenysportban gyakran 12 hónap szükséges.
Prognózis
műtét után a térd stabilitása jól helyreállítható,
ugyanakkor az érintett térdben nagyobb a korai arthrosis kockázata, mint ép szalag esetén.
Összefoglalás
Az elülső keresztszalag sérülés a leggyakoribb és legjelentősebb térdszalag-sérülés, amely gyakran sportolás közben következik be. A tünetek – pattanó hang, hirtelen fájdalom, duzzanat, instabilitás – alapján hamar gyanítható. A pontos diagnózist MRI-vel állítják fel. A kezelés konzervatív vagy műtéti lehet, a beteg életkorától és aktivitásától függően. A rehabilitáció elengedhetetlen a sikeres gyógyuláshoz, a sporthoz való visszatérés általában fél–egy éven belül lehetséges.
Időben felismert és megfelelően kezelt ACL-sérülés esetén a legtöbb beteg teljes értékű életet élhet, és visszatérhet a sporthoz.
Gyakori kérdések
Minden ACL-szakadásnál szükséges a műtét?
Nem. Idősebb vagy kevésbé aktív betegeknél a konzervatív kezelés is hatékony lehet. Fiatal, sportoló pácienseknél azonban a műtét a legjobb választás.
Mennyi idő a felépülés ACL-rekonstrukció után?
Általában 6–9 hónap, de élsportolóknál gyakran 12 hónap szükséges a teljes terheléshez.
Mi történik, ha nem kezelik az ACL sérülést?
Krónikus instabilitás, ismételt ficamok, meniscus- és porckárosodás, valamint korai térdarthrosis alakulhat ki.
Melyik graft a legjobb ACL pótlásra?
Leggyakrabban a patella-ín és a hamstring-ín graftot használják. A választás az orvos tapasztalatától, a beteg igényeitől és anatómiai tényezőktől függ.