Befagyott váll szindróma (adhesiv capsulitis): okok, tünetek és kezelés
Mi az a befagyott váll szindróma?
A befagyott váll szindróma, más néven adhesiv capsulitis, olyan kórkép, amely a vállízület fájdalmas merevségével és fokozatosan beszűkülő mozgástartományával jár. A betegség lényege, hogy a vállízületi tok megvastagodik, összehúzódik, és letapadások alakulnak ki. Ez a folyamat súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethet, ami a mindennapi életet is megnehezíti: már az öltözködés, fésülködés vagy autóvezetés is akadályt jelenthet.
A statisztikai adatok szerint az 1,5% gyakoriságú befagyott váll szindróma leginkább a 40–60 év közötti nőknél fordul elő, de férfiakat is érinthet. Bár a pontos ok nem ismert, számos rizikófaktor hajlamosíthat a kialakulására.
Kiváltó okok és típusok
A befagyott váll szindróma két formában jelentkezhet:
Szekunder forma: más vállbetegségekhez vagy sérülésekhez kapcsolódik. Kiválthatja vállficam, törés, rotátorköpeny-szakadás, műtét utáni állapot, illetve hosszan tartó vállrögzítés.
Primer (idiopathiás) forma: spontán alakul ki, kiváltó oka nem ismert. Gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél, pajzsmirigy-betegségekben, szív-érrendszeri és autoimmun kórképek mellett.
A betegség lefolyása: három szakasz
A befagyott váll szindróma jellemzően 1,5–3 év alatt zajlik le, három jól elkülöníthető fázisban:
- Fájdalmas szakasz (3–6 hónap): fokozatosan erősödő vállfájdalom, amely éjjel is fennáll, gyakran zavarja az alvást.
- Merev szakasz (6–12 hónap): a fájdalom mérséklődik, de a mozgás drámaian beszűkül. A beteg nem tudja a karját a háta mögé tenni vagy fej fölé emelni.
- Olvadási szakasz (6–12 hónap): a mozgástartomány lassan javul, a panaszok enyhülnek, de a teljes funkció nem mindig áll helyre.
Befagyott váll szindróma tünetei
A betegeknél a következő panaszok figyelhetők meg:
- állandó, makacs vállfájdalom,
- éjszakai fájdalom, alvászavar,
- fokozatosan beszűkülő mozgástartomány, különösen kifelé forgatásban és hátrahúzásban,
- vállmerevség, amely megnehezíti a mindennapi életet,
- izomgyengeség a fájdalom és a használat hiánya miatt.
Hogyan állítják fel a diagnózist?
A diagnózis alapja a klinikai vizsgálat: a befagyott vállban az aktív és passzív mozgások egyaránt beszűkültek, ami megkülönbözteti más betegségektől, például a rotátorköpeny-szakadástól.
Képalkotó vizsgálatok:
- Röntgen: segít kizárni az arthrosist vagy meszesedéseket,
- MRI: kimutatható a tok megvastagodása, lágyrészeltérések,
- Ultrahang: rotátorköpeny-ín sérülések elkülönítésére.
Előrehaladott esetben már a hajmosás, öltözködés vagy a tárgyak emelése is komoly nehézséget jelenthet.
Befagyott váll kezelése
A kezelés célja a fájdalom enyhítése és a mozgástartomány helyreállítása.
Konzervatív terápia:
- fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek,
- kortikoszteroid injekciók a gyors fájdalomcsillapítás érdekében,
- fizioterápia (TENS, ultrahang, hőkezelés),
- gyógytorna, amely kíméletes nyújtással és mozgásterápiával segíti a gyógyulást.
Invazív beavatkozások:
- ízületi distensio (hidrodilatáció), amikor sóoldattal tágítják a tokot,
- manipuláció altatásban, amely során az ízületi letapadásokat fellazítják,
- artroszkópos tokfelszabadítás, súlyos és makacs esetekben.
Rehabilitáció és prognózis
A befagyott váll szindróma gyógyulása hosszadalmas, gyakran több mint egy évet vesz igénybe. A prognózis általában jó: a legtöbb beteg visszanyeri a váll funkcióját, de előfordulhat maradandó mozgáskorlátozottság.
A rendszeres gyógytorna és a megfelelő fizioterápia kulcsszerepet játszik a felépülésben, és hozzájárul a kiújulás megelőzéséhez is.
Összefoglalás
A befagyott váll egy gyakori vállbetegség, amely az ízületi tok megvastagodásával és merevségével jár. Bár az 1,5% gyakoriságú befagyott váll szindróma sokszor magától is javul, a gyógyulás hosszú folyamat. A betegek aktív részvétele – a gyógytorna és a rehabilitáció pontos követése – nagyban meghatározza, mennyire sikerül visszanyerni a fájdalommentes mozgást és a teljes életminőséget.
Gyakori kérdések – befagyott váll szindróma
Mennyi ideig tart a befagyott váll szindróma?
Általában 1,5–3 év, három fázison keresztül.
Kialakulhat-e a másik vállban is?
Igen, az esetek 10–20%-ában a másik váll is érintett lehet.
Segít a gyógytorna a teljes felépülésben?
Igen, a rendszeres gyógytorna a leghatékonyabb módszer.
Mindig szükséges műtét?
Nem. A legtöbb eset konzervatív terápiával jól kezelhető. Műtét csak súlyos, tartós panaszok esetén indokolt.