Arthroszkópos rotátorköpeny-varrat utáni rehabilitáció
Az arthroszkópos rotátorköpeny-varrat (rotator cuff repair) a vállsebészet egyik leggyakoribb, jól bevált beavatkozása részleges vagy teljes rotátorköpeny-szakadás esetén. A műtét során az elszakadt inat visszarögzítik a csonthoz – de a valódi siker nem a műtőben, hanem a következetes, jól felépített rehabilitációban dől el. A legtöbb panasz (fájdalom, gyengeség, beszűkült mozgás, éjszakai fájdalom) fokozatosan javul, de ehhez idő, türelem és szakember által vezetett gyógytorna kell.
Mi a rotátorköpeny szerepe, és miért okoz ennyi panaszt a szakadása?
A rotátorköpeny négy izom-ín egységből áll: supraspinatus, infraspinatus, teres minor, subscapularis. Ezek együtt:
- középen tartják (centrálják) a felkarcsont fejét a vállízületben,
- biztosítják a kar emelését és forgatását,
- stabilizálják a vállat a mindennapi mozdulatoknál (öltözködés, hajmosás, emelés).
Szakadásnál a váll “nem dolgozik össze” jól: gyakori a gyengeség, a fájdalom karemelésnél, a mozgásbeszűkülés, és sok betegnél az éjszakai fájdalom (főleg oldalfekvésben).
Miért kulcsfontosságú a rehabilitáció rotátorköpeny-varrat után?
A műtét során az inat a csonthoz rögzítik, de az ín–csont kapcsolat nem “azonnal ragad meg”. A gyógyulás fokozatos, ezért az első hetekben a túl korai terhelés veszélyes lehet. A szakmai beteganyagokban általánosan szerepel, hogy a műtét után passzív gyakorlatok jellemzően a műtétet követő első 4–6 hétben indulnak, majd ezt követi az aktív szakasz.
A legfontosabb okok, amiért nem szabad “siettetni”:
- a varrat védelme (az ínnek idő kell a beépüléshez),
- a túl gyors terhelés növeli az újraszakadás kockázatát,
- ha viszont a vállat túl sokáig nem mozgatják megfelelően, kialakulhat vállmerevség (beszűkülés), ami lassítja a felépülést.
A rehabilitáció tehát egyensúly: védelem + fokozatos, irányított terhelés.
Mire számíthat közvetlenül a műtét után?
Első napokban gyakori:
- fájdalom, húzó érzés,
- duzzanat, véraláfutás,
- éjszakai kényelmetlenség,
- bizonytalan “biztonságérzet” a vállban.
Kartartó rögzítő (sling):
Sok protokoll szerint a kartartót kb. 4–6 hétig szükséges viselni a váll védelme érdekében.
A pontos idő a szakadás méretétől, az ín minőségétől és az operáló orvos preferenciájától függhet.
A rehabilitáció fő szakaszai rotátorköpeny-varrat után
1. fázis – Védelem és pihentetés (0–4/6 hét)
Fő cél: a varrat védelme, fájdalom és gyulladás csökkentése, biztonságos alapmozgások fenntartása.
Általában jellemző:
- kartartó viselése (gyakran napközben folyamatosan, sok helyen éjszaka is az elején),
- aktív vállmozgás tilos (nem emelünk saját erőből),
- a kéz–csukló–könyök mozgatása engedett és kifejezetten fontos,
- a váll mozgatása többnyire passzívan történik (gyógytornász mozgatja vagy Ön “segítséggel” mozog, ha engedélyezett).
Hasznos tippek:
- jegelés (rövid ideig, több alkalommal, bőrt védve),
- alvás félig ülő helyzetben (párnákkal), ha oldalfekvés fáj,
- lapocka óvatos “beállítása” (gyógytornász tanácsa szerint).
Kerülendő:
- emelés, cipekedés,
- hirtelen mozdulat, “kapaszkodás”, elesés kivédése karral,
- saját erőből történő nyújtások, “ráfeszítés”.
2. fázis – Passzív → aktív rásegített mozgások (kb. 6–10. hét)
Fő cél: a mozgástartomány fokozatos visszanyerése fájdalomhatár alatt, a váll “felébresztése” túlterhelés nélkül.
- kartartó fokozatos elhagyása (orvosi javaslat szerint),
- passzív és aktív rásegített gyakorlatok,
- inga- (Codman-) gyakorlatok, kontrollált karvezetés.
3. fázis – Aktív mozgások és óvatos erősítés (kb. 10–16. hét)
Fő cél: visszaépíteni az izommunkát, javítani a funkciót (öltözködés, tárgyak elérése), stabilizálni a lapockát. Ebben a szakaszban sok beteg már “jobbnak érzi” a vállát – de továbbra is kerülni kell a hirtelen, nagy erejű terhelést.
- aktív vállmozgás a megengedett tartományban,
- könnyű gumiszalagos gyakorlatok (ha engedélyezett),
- rotátorköpeny és lapockastabilizáló izmok erősítése.
4. fázis – Funkcionális és sportrehabilitáció (4–6+ hónap)
Fő cél: a váll “visszatanítása” a munkára, sportmozgásokra, tartós terhelésre.
- okozatosan nehezített erősítés,
- koordináció, kontroll, állóképesség,
- munkaspecifikus mozdulatok gyakorlása,
- sport-specifikus terhelés fokozatos visszavezetése.
Gyakori kérdések
Meddig kell kartartót (slinget) viselnem?
Általában 4–6 hétig, de ez függ a szakadás méretétől, az ín minőségétől és az operáló orvos protokolljától. A kartartó célja a varrat védelme, ezért nem érdemes „előbb elhagyni, mert már nem fáj”.
Mikor emelhetem fel a karom saját erőből?
Az első hetekben a vállat többnyire nem szabad aktívan emelni. A saját erőből történő emelés (aktív mozgás) általában később, fokozatosan, gyógytornász/operáló orvos irányításával kerül bevezetésre. A túl korai aktív emelés növelheti az újraszakadás kockázatát.
Normális, ha éjszaka jobban fáj, vagy nehéz aludni a műtét után?
Igen, ez nagyon gyakori. Az első hetekben az alvás sokszor a legnehezebb. Segíthet a félig ülő helyzet (párnákkal vagy fotelben), a kartartó megfelelő beállítása, valamint a jegelés és fájdalomcsillapítás az orvosi javaslat szerint.
Mikor vezethetek autót a rotátorköpeny-varrat után?
Általában akkor, ha már nem visel kartartót, biztonságosan tud kormányozni és hirtelen reagálni, és nem szed olyan fájdalomcsillapítót, ami tompíthat. Sok esetben ez kb. 6–8 hét körül merül fel, de mindig az operáló orvos engedélye a döntő.
Mikor mehetek vissza dolgozni?
Irodai/ülő munkánál gyakran 4–6 hét után lehetséges a visszatérés (egyénfüggő). Fizikai munkánál, emelésnél vagy fej feletti terhelésnél sokszor 3–6 hónap vagy több is szükséges.
Mennyi idő a teljes felépülés rotátorköpeny-varrat után?
Sok betegnél a mindennapi funkciók 3–4 hónap körül látványosan javulnak, de a teljes, stabil terhelhetőség gyakran 6–9 hónap (nagyobb szakadásoknál akár hosszabb is lehet). Ez biológiai gyógyulási idő: az ín–csont kapcsolat megerősödéséhez idő kell.
Kiújulhat-e (újraszakadhat-e) a rotátorköpeny? Mit tehetek ellene?
Ritkán előfordulhat, főleg ha túl korán történik nagy terhelés, vagy ha az ín minősége gyengébb. A kockázat csökkentésében sokat számít a protokoll betartása (kartartó, terhelésfokozás), a rendszeres gyógytorna, a dohányzás kerülése és a fokozatosság a sportba visszatérésnél.
Mitől lehet merev a vállam, és mit tegyek, ha nem javul a mozgás?
A merevség gyakori, mert a váll érzékeny az immobilizációra. A megoldás általában nem az erőltetés, hanem a következetes, irányított gyógytorna (passzív/rásegített mozgások a megfelelő időben). Ha a mozgásterjedelem hetek alatt sem javul, érdemes kontrollt kérni.
Melyik fájdalom számít normálisnak, és mikor kell aggódni?
Enyhe–közepes fájdalom, húzó érzés vagy „izomláz jellegű” panasz terhelés után gyakori. Azonnali orvosi kontakt javasolt, ha láz, hidegrázás, erős bőrpír/melegség a seb körül, sebváladékozás, hirtelen romló fájdalom/mozgás, vagy új, jelentős zsibbadás/gyengeség jelentkezik.
Sportolhatok-e később teljes értékűen?
A legtöbb beteg visszatérhet sporthoz, de a tempó egyéni. Rekreációs sport sokszor 4–6 hónap után, míg fej feletti sportok (tenisz, kézilabda, röplabda) gyakran 6–9 hónap vagy később javasoltak. A biztonságot nem a naptár, hanem az erő, mozgáskontroll és panaszmentesség adja.