Patellofemoralis szindróma: az elülső térdfájdalom leggyakoribb oka fiataloknál
A térdfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, amely a fiatal, aktív embereket éppen úgy érintheti, mint az idősebbeket. A fiatal felnőttek és serdülők körében azonban van egy jellegzetes kórkép, amely az esetek nagy részéért felelős: ez a patellofemoralis szindróma (PFPS), más néven elülső térdfájdalom szindróma.
A PFPS lényege, hogy a térdkalács (patella) és a combcsont (femur) közötti ízületben túlterhelés, instabilitás vagy tengelyeltérés miatt fájdalom és kellemetlen érzés alakul ki. A betegség önmagában nem életveszélyes, de hosszan tartó panaszokat okozhat, és kezelés nélkül porckárosodáshoz (chondromalacia patellae) vagy később akár arthrosishoz is vezethet.
Ebben a cikkben közérthetően végigvesszük a PFPS okait, tüneteit, diagnózisát, kezelési lehetőségeit, és tippeket adunk a megelőzéshez is.
Miért fontos a térdkalács szerepe?
Ahhoz, hogy megértsük a PFPS kialakulását, érdemes tisztázni a térdkalács funkcióját. A térdkalács egy kis, háromszög alakú csont, amely a térd elülső részén található. Fő feladata, hogy:
- javítsa a combfeszítő izmok (quadriceps) hatásfokát,
- vezesse a térdízület hajlítását-nyújtását,
- és védje az ízületet a külső behatásoktól.
A térdkalács a combcsont elülső vályulatában, az ún. trochleában mozog. Ha ez a mozgás nem pontosan középvonalban zajlik, hanem oldalra tolódik vagy instabil, a patella és a combcsont közötti porc túlzott terhelést kap. Ez okozza a patellofemoralis fájdalmat.
Kiváltó okok és kockázati tényezők
A PFPS több tényező együttes hatására alakul ki. A leggyakoribb okok:
- Túlterhelés: ismétlődő hajlítás-nyújtás (pl. futás, ugrás, lépcsőzés).
- Biomechanikai eltérések: X-láb (valgus térd), a térdkalács magas állása (patella alta), sípcsonttorzió.
- Izomegyensúly-zavar: a combfeszítő izmok közötti diszbalansz, főleg a belső combizom (vastus medialis) gyengesége.
- Patella instabilitás: a térdkalács nem marad a vályulat középvonalában, hanem oldalra csúszik.
- Nem és életkor: serdülő- és fiatal felnőtt nőknél jóval gyakoribb.
- Egyéb tényezők: lapos láb, rossz cipő, hirtelen edzésterhelés-változás.
Ezek a tényezők önmagukban is okozhatják a panaszokat, de gyakran több tényező együttesen áll a háttérben.
Tünetek: hogyan ismerhető fel a PFPS?
A patellofemoralis szindróma tünetei jellegzetesek, de nem mindig egyformák minden betegnél. A leggyakoribb panaszok:
- Elülső térdfájdalom: futás, ugrás, guggolás, lépcsőzés közben jelentkezik.
- Fájdalom ülés közben: hosszabb ideig hajlított térddel („mozi szindróma”).
- Ropogás, kattogás: a térdkalács mozgásakor hallható vagy érezhető.
- Duzzanat, feszülésérzés: terhelés után fokozódhat.
- Instabilitásérzés: a beteg úgy érzi, mintha a térdkalácsa „kicsúszna”.
Fontos tudni, hogy a panaszok gyakran kétoldaliak, és hónapokig-évekig fennállhatnak, ha nem kezelik.
Hogyan diagnosztizálható?
A diagnózis felállításához az orvos több módszert használ:
- Anamnézis: a beteg kikérdezése a fájdalom jellegéről és a provokáló mozgásokról.
- Fizikális vizsgálat: speciális tesztekkel vizsgálják a patella stabilitását és a fájdalmat (pl. Clarke-teszt, patella apprehension teszt).
- Képalkotó vizsgálatok:
- Röntgen: a térdkalács helyzetét és a tengelyállást mutatja.
- MRI: a porc állapotáról és esetleges chondromalaciáról ad pontos képet.
- Differenciáldiagnózis: ki kell zárni más térdbetegségeket, pl. meniscus sérülést, szalagszakadást vagy kezdődő arthrosist.
Kezelési lehetőségek
A PFPS kezelése többnyire konzervatív, azaz műtét nélkül történik. Csak ritka, súlyos esetekben van szükség sebészi beavatkozásra.
Konzervatív kezelés
- Aktivitásmódosítás: a fájdalmat kiváltó sportok ideiglenes kerülése, a terhelés csökkentése.
- Gyógyszeres kezelés: fájdalom- és gyulladáscsökkentők rövid távon.
- Gyógytorna: a leghatékonyabb módszer, amely magában foglalja:
- a combfeszítő izmok erősítését, különösen a belső részt (vastus medialis),
- a csípő- és farizmok edzését a patella stabilizálására,
- nyújtó gyakorlatokat a merev izmok lazítására.
- Fizioterápia: ultrahang, lökéshullám-terápia, kineziotape.
- Segédeszközök: patella tape vagy térdrögzítő, amely segíti a térdkalács központosítását.
Injekciós kezelések
- Hialuronsav vagy PRP: ritkábban alkalmazzák, inkább akkor, ha a PFPS mellett porckárosodás is jelen van.
Sebészi kezelés
- Arthroszkópia: anatómiai akadály vagy túl feszes oldalszalag esetén.
- Tengelykorrekciós műtétek: súlyos deformitás esetén, ha konzervatív kezelés nem segít.
Rehabilitáció és felépülés
A PFPS-ből való gyógyulás hosszú távú folyamat, de a prognózis többnyire jó.
- Időtartam: konzervatív kezeléssel a betegek többsége 3–6 hónap alatt panaszmentessé válik.
- Rehabilitáció: a quadriceps és a csípőizmok erősítése kulcsfontosságú, még akkor is, ha a panaszok megszűntek.
- Megelőzés: a rendszeres nyújtás, a fokozatos edzésterhelés és a megfelelő lábbeli használata segíthet a kiújulás megelőzésében.
Összefoglalás
A patellofemoralis szindróma a fiatal felnőttek leggyakoribb nem-traumás térdfájdalma. Bár sokszor makacs és hosszú ideig tartó panaszokat okoz, a jó hír az, hogy a legtöbb esetben műtét nélkül, gyógytornával és életmódbeli változtatásokkal jól kezelhető. A korai felismerés, a rendszeres rehabilitáció és a megfelelő sportválasztás kulcsfontosságú a teljes felépüléshez és a kiújulás megelőzéséhez.
Gyakori kérdések
Miért gyakoribb nőknél a PFPS?
A szélesebb medence miatt a térd gyakrabban kerül befelé dőlő helyzetbe (valgus), ami instabilitást okozhat a térdkalácsnál.
Meg lehet gyógyulni műtét nélkül?
Igen. A legtöbb beteg konzervatív terápiával és rendszeres gyógytornával teljesen panaszmentes lehet.
Milyen sportokat végezhetek PFPS mellett?
Ízületkímélő sportokat, pl. úszást, kerékpározást, nordic walkingot. A futás és ugrálás átmenetileg kerülendő lehet.
Mennyi idő a felépülés?
Átlagosan 3–6 hónap. Rendszeres torna nélkül azonban a panaszok visszatérhetnek.